Kiszivárgott: blokkolta Magyarország és Görögország a 11. uniós szankciós csomagot
Magyarország és Görögország továbbra is blokkolta a 11. uniós oroszellenes szankciós csomagot a szerdai uniós nagyköveti ülésen – tudta meg a belga RTBF tv-csatorna.
Magyarország és Görögország továbbra is blokkolta a 11. uniós oroszellenes szankciós csomagot a szerdai uniós nagyköveti ülésen – tudta meg a belga RTBF tv-csatorna.
Egyre komolyabb feszültségeket hoz az Európai Unió intézményrendszerében, hogy az Európai Parlament állásfoglalásában felszólította az Európai Tanácsot és a Bizottságot, hogy töröljék vagy halasszák el Magyarország 2024-es soros elnökségét, mivel a képviselők többsége szerint olyan jogállamiság hiányosságok állnak fent, ami miatt az Orbán Viktor kormány nem képviselhetné az EU egészét. Most két EP-képviselő és Kovács Zoltán keveredett vitába az ügyben.
Egyre hevesebb vita bontakozik ki arról az Európai Unión belül, hogy Magyarország ne láthassa el az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét 2024 második félévében. Az uniós ügyekben befolyásos HEC Paris egyetem professzora, Alberto Alemanno beszámolója szerint egy erős, Németországot is magában foglaló tömb támogatja a jogállamisági fellépés kibővítését az elnökség elhalasztásával kapcsolatban. Viszont szerinte nem arról van szó, hogy szankcionálni kellene a magyar kormányt, hanem hogy az EU működését kell megvédeni a kizárással.
Az Európai Tanács elnöke is Oroszországot hibáztatja a Nova Kakhovka-i gátjánál történt robbanásért, és a Twitteren azt írta, hogy "Oroszországot és megbízottjait" felelősségre fogják vonni. Moldova elnöke bűncselekménynek minősítette az esetet.
Az Európai Parlament elfogadta a határozatot, mely felszólítja az Európai Tanácsot, hogy Magyarország ne tölthesse be az uniós soros elnökséget jövő nyáron. Bár a lépésnek közvetlen következménye nem lesz, egy új front nyílt meg ezzel az Orbán Viktor vezette kabinet és az EU-s intézmények között. A szavazás nyomást helyez az Európai Bizottságra és az Európai Tanácsra is, ami a magyar források hozzáférhetőségét veszélyezteti.
Az Európai Tanács uniós ügyekért felelős minisztereinek találkozóján végül nem került napirendre a 2024-es magyar uniós elnökség elvétele. Az EU-tagállamokat képviselő reprezentatív poszttól leginkább a berlini kormány és az Európai Parlament tiltaná el az Orbán Viktor vezette magyar kabinetet, de a Portfolio úgy tudja, a tagállamok erős többségében fogalmazódtak meg aggályok. A magyar kormány szerint erre nincs jogi lehetőség, valamint csak politikai támadásról van szó, a svéd elnökség pedig most nem akart vitát nyitni a kérdésről. Technikailag van mód arra, hogy a soros tanácsi vezetést elveszítse Magyarország, amire kész terv is van. Viszont sokkal mélyebb konfliktusra utal az, hogy az EU történetében először merül ez fel, és épp a régen sokkal elnézőbb németek lépnek.
A parlamenti képviselők és diplomaták körében egyre nagyobb a nyomás annak megakadályozására, hogy Magyarország 2024 júliusában átvegye az Európai Tanács soros elnökségét. Az Európai Parlamentben már készül egy állásfoglalás, hogy a jogállamisági aggályok miatt nem tartják elfogadhatónak, ha az Orbán Viktor vezette kormány venné át az EU-tagállamok képviseletét. A legnagyobb frakciók támogatják az indítványt és már az uniós ügyekért felelős miniszterek is tárgyalják a budapesti kabinet elleni fellépést.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök újraválasztását követően az Európai Néppárt elnöke és EP-frakcióvezetője a Törökországgal folytatott uniós csatlakozási folyamat lezárása mellett foglalt állást. Manfred Weber szerint az elmúlt évek megmutatták, hogy a szoros partnerség fontos, de szerinte valójában sem Ankara, sem az EU nem akarja, hogy Törökország az EU teljes jogú tagjává váljon - írja az Euronews.
Egyre feszültebb helyzetben van a magyar a kormány, miután az Európai Parlament elvenné a kabinettől a 2024-es soros elnökséget. A képviselők a hetes cikk szerinti eljárás mentén kaszálnák el Magyarország vezetését az Európai Tanácsban, amelynek végső kifutása az EU-s szavazati jog felfüggesztése lenne. A kormány szerint az EP-nek annyi joghatósága van a kérdésben, mint az azeri parlamentnek.
Frank-Walter Steinmeier német államfő további támogatást ígért Romániának, hogy csatlakozhasson a schengeni térséghez - adta hírül a Reuters.
Egy a Népszava birtokába került EP-állásfoglalás tervezete szerint alkalmatlan az Orbán-kormány az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségére. Magyarország 2024 második felében töltené be a tisztséget. Mindezt pedig a jogállamisági aggályok részeként a kabinet által hozott, a külföldi cégekkel szemben diszkriminatív törvénykezéssel is indokolják.
Sajtóhírek szerint az Európai Békekeretből az újabb 500 millió euró folyósításáról szóló döntés akár már kedden, a védelmi miniszterek ülésén megszülethet – írja a Népszava a hétfő esti tudósításában, amely a hétfői külügyminiszteri csúcstalálkozó főbb fejleményeit foglalta össze.
Nyolc uniós tagállam, köztük Magyarország, ellenzi az uniós járműipari Euro 7 szabvány tervezetét, és együtt képesek lennének blokkolni a jogszabályt a hivatalos szavazáskor is – tudta meg a Reuters, betekintve a közös anyagba.
A biztonsági együttműködés fokozásáról állapodtak meg hétfőn Szöulban Dél-Korea és az Európai Unió csúcstalálkozóján.
Miközben Kína kifejtette, hogy reményei szerint a hirosimai G7-csúcs nem egy Peking-ellenes politikai showműsor lesz, addig az Európai Tanács elnöke arról nyilatkozott a találkozó előtt, hogy fontos a Kínával való stabil kapcsolatok fenntartása. A csúcson várhatóan központi téma lesz az ukrajnai háború is, amivel kapcsolatban Kína óvatos lépéseket tesz.
Új, Moszkva elleni szankciókat jelentettek be a G7-országcsoport tagjai pénteken a csoport hirosimai csúcstalálkozóján, a büntetőintézkedések az orosz gyémántüzletet érintik.
Megerősítette egy olasz hírügynökség értesülését a magyar kormányszóvivői iroda, miszerint tényleg blokkolta a magyar kormány illetékese hétfőn azt az uniós döntést, hogy az Európai Békekeretből jövő hétfőn fizessék ki a következő, nyolcadik részletet, 500 millió eurót, az Ukrajnának szánt fegyvervásárlásokra.
Az alaptörvény 11. módosításával a kormány összekapcsolta az Európai Parlament képviselőiről és az önkormányzatok irányításáról szóló választást. Így jövőre június 9-én lesznek az önkormányzati választások, valamint az európai döntéshozói voksolás is.
Közép-ázsiai országok mellett akár kínai és török cégek is célkeresztbe kerülhetnek (idővel) azzal a nagy újítással, amit a most készülő 11. uniós oroszellenes szankciós csomag tartalmaz, hiszen a fő cél a szankciók kijátszói elleni fellépés akár a szárazföldön, akár a tengeren – derül ki az Európai Bizottság készülő csomagjáról kiszivárgott sajtóbeszámolókból. Egyesek szerint ezzel a szankciós megoldással Pandora szelencéjét nyitná ki az EU, így nem véletlen, hogy máris rendkívül hevesen reagált a kínai külügy. Magyar szempontból fontos, hogy ismét kimarad a szankciós csomagból az orosz atomenergia-iparra, illetve a Roszatom vezetőire vonatkozó szankció, és bár elsőre ijesztőnek tűnik, hogy a Barátság kőolajvezeték egyik ágára is szankció vonatkozhat, de ez valójában szimbolikus. Közben fontos, hogy több tucat újabb orosz magánszemélyt, illetve jogi személyt is szankciós listára tenne az Európai Bizottság, ami akkor történhet majd meg, ha mind a 27 tagállam rábólint a csomagra.
Az Európai Unió Tanácsa célzott korlátozó intézkedések új keretét hozta létre pénteken, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy szankciókat szabjon ki a Moldovai Köztársaság önállóságát és függetlenségét, valamint az ország demokratikus berendezkedését, jogállamiságát, stabilitását, biztonságát aláásó vagy fenyegető cselekmények, vagy intézkedések támogatásáért vagy végrehajtásáért felelős személyekkel szemben.
Gyakorlati lépéseket ígért az államtitkár.
Zajlik a magyar bankszektor legnagyobb éves találkozója.
Prága is fegyverkezésbe kezd.
"Mindent beborít a repülőgép-üzemanyag."
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
